1. Az erdélyi gyógyszertári hálózat kialakulása icon

1. Az erdélyi gyógyszertári hálózat kialakulása


1 чел. помогло.
Similar



Загрузка...
страницы: 1   ...   81   82   83   84   85   86   87   88   ...   103
return to the beginning
скачать
^

Dr. Nyiredy Géza
(1861–1914)


Bár nem volt gyógyszerész, Kolozsváron mindenki a „gyógyszerészek atyjának” hívta, mert egész szakmai tevékenysége szorosan kapcsolódott a gyógyszerészgyakornoki tanfolyamhoz, ahol több mint negyedszázadon keresztül gyógyszerészgenerációkat nevelt.

Nagyajtán született 1861. április 20-án ősi unitárius székely családban (2), apja Nyiredy János ügyvéd, anyja Jeszenszky Róza. Iskoláit szülőfalujában kezdi meg, majd Brassóban az evangélikus német főgimnáziumban végez pár osztályt, később átmegy Székelykeresztúrra az Unitárius Gimnáziumba és végül Kolozsváron az Unitárius Főgimnáziumban tesz érettségi vizsgát 1881-ben jeles eredménnyel. Még az év őszén beiratkozik a FJTE Matematika – Természettudományi Karára. Kiváló tanuló volt, állami ösztöndíjat is élvezett tanulmányi ideje alatt. Két ízben pályadíjat is nyert. A fizika, kémia, természetrajz és földrajz szakon is hallgatott előadásokat, így ezekből is abszolutóriumot kapott.

1884-ben dr. Fabinyi Rudolf felfigyel tehetségére, és meghívja az egyetem Vegytani Intézetébe vegyésznövendéknek, 1886-ban már a tanársegédi teendők ellátását bízzák reá, és a gyógyszerészek tanítását is ő végzi ezen a tanszéken az 1912/13-as tanévvel bezárólag (6). Közben megszerezte a tanári képesítést és a bölcsészdoktori fokozatot is megkapta 1889-ben Az olvadáspont depresszióról c. értekezésével, amely akkor a Francia Akadémián is feltűnést keltett (8). 1888-tól vezetője a kolozsvári gyógyszerészgyakornoki tanfolyamnak is, és ezt a feladatot a tanfolyam egész ideje alatt a legnagyobb odaadással, szakmai tudással, lelkiismeretesen végzi. Tanítványai közül később több neves gyógyszerész lett, így Dávid Lajos, Ferencz Áron, Mikó Gyula, Széki Tibor.

1889-ben meghívják a kolozsvári Unitárius Főgimnáziumba természetrajz- és földrajztanárnak. Előbb csak helyettesként tartja óráit, majd 1892-től rendes tanári kinevezést kap (3). Ekkor megnősül, Benczédi Gergelynek, az Unitárius Főgimnázium tanárának a leányát, Zsuzsannát veszi feleségül. A házasságukból három leány és egy fiú született. 1900. július 1-től ő lesz a gimnázium igazgatója. Csaknem negyedszázadon át tanított kémiát, földrajzot, természetrajzot. Meghonosította és rendszeressé tette a tanulmányi kirándulásokat, a természet barátaivá nevelte a diákokat. Állandóan gyarapította a kollégium természetrajzi, ásványtani és vegytani gyűjteményét, amelyet még apósa, Benczédi Gergely alapított meg, és így a gyűjtemény az ország leggazdagabban felszerelt középiskolai szertára lett (11). Fáradhatatlanul dolgozott egész életében, a vakációkban a gyógyszerészgyakornokok nyári tanfolyamait vezette.

Nagy elfoglaltsága mellett szakkönyveket is írt, melyek több kiadást értek el (4,11). Első kézikönyve, a ^ Mennyileges elemzés normál oldatokkal. Titrimetria. Tekintettel a Magyar Gyógyszerkönyv előírásaira című 1891-ben, második bővített kiadása 1905-ben jelent meg 120 oldalnyi terjedelemben. Ugyancsak gyógyszerészeknek íródott A chemia rövid vázlatagyógyszerészgyakornokok számára; ez is kétszer jelent meg, 1901-ben és 1906-ban. Az 1892-ben írt Térfogatos elemző vegytan – gyógyszerészek részére c. könyve négy kiadást ért meg (1901–1906 között). Fontos a Minőleges elemző vegytan három kiadása (1894, 1898 és 1902), második részét, Elemző vegytan címmel, hasonlóan háromszor, 139 oldalon adták ki (az utolsót 1908-ban).

Egyetemi tanár kollégáival, dr. Jakabházy Zsigmonddal, a gyógyszerisme és a gyógyszertan tanárával és dr. Issekutz Hugóval, a kolozsvári Egyetemi gyógyszertár vezetőjével együtt írták az 1895-ben megjelent Gyógyszerisme c. kézikönyvet.

Könyvein kívül számos közleménye jelent meg a ^ Gyógyszerészi Hetilap, az Orvostudományi Értesítő, a Növénytani Lapok, a Vegytani Lapok hasábjain és ismeretterjesztő kiadványokban. A Gyógyszerészi Hetilapnak munkatársa volt, itt jelent meg első dolgozata 1892-ben. Nagy hangsúlyt fektetett a természettudományok népszerűsítésére a kevésbé iskolázottak számára, ezért ismeretterjesztő előadásokat tartott kísérletes bemutatásokkal a kolozsvári Iparos Körben.

Élénk közéleti tevékenységet fejtett ki. Tagja volt az Erdélyi Kárpát Egyesületnek, az Unitárius Egyház Képviselőtanácsának és a szakmai szervezetek közül a Királyi Magyar Természettudományi Társulatnak, az Erdélyi Múzeum-Egyesületnek, a Magyarországi Gyógyszerész Egyesületnek, az Országos Középiskolai Tanár Egyesületnek, a Kolozsvári Gyógyszerészhallgatók Önképző és Segítő Egyesületének.

1911. március 26-án, tevékenységének huszonöt éves jubileuma alkalmából nagyszabású ünnepséget rendeztek tiszteletére az egyetem gyógyszerészhallgatói. A kolozsvári egyetem Kémiai Intézetének nagytermében mintegy háromszázan gyűltek össze, az egyetem rektora, tanártársai, volt gyógyszerész tanítványai köszöntötték (6). Sütő Nagy László, az Erdélyi és Bánáti Alkalmazott Gyógyszerészek Szövetségének elnöke meghatóan beszélt Nyiredy Géza tanárról, mondván, hogy a „gyógyszerészek atyja, szakmai fáklyája volt gyógyszerészgenerációknak”. Tanártársai közül többen nagy elismeréssel méltatták, így Issekutz Hugó, Gerberth Ottó a Segélyző Egyesület nevében köszöntötte. A nevére tett alapítvány miniszterileg jóváhagyott alapítólevelét adták át neki (8).

Három évre reá, 1914. június 11-én, ötvenhárom évesen hunyt el, hirtelen támadt vesebaja végzett vele (8). Halála előtt két héttel még dolgozott. Koporsóját tanítványai, a gyógyszerészhallgatók vállukra emelve vitték az Unitárius Főgimnázium előcsarnokába, ahol felravatalozták. Temetésén, a Házsongárdi temetőben nagy számban vettek részt volt tanítványai, tanártársai, a város előkelőségei, a társadalmi és a szakmai szervezetek képviselői. Valamennyi szaklap megemlékezett róla, életrajzát ismertették, nekrológot közöltek.

Emléke tovább élt. Halálának tizedik évfordulóján volt gyógyszerész tanítványai síremlék felállítását tervezték, ezért létrehozták a „Nyiredy Emlékoszlop és Alapítvány”-t, továbbá a ^ Revista FarmacieiGyógyszerészi Folyóirat hasábjain 1926. május 12-én deézsi Varga László Gyula aláírásával felhívást tettek közzé (9), megalakították a Nyiredy-bizottságot, melynek tagjai közt találjuk Palóczy Lajos, dr. Bíró Géza, Flohr József, Lukács Ferenc, dr. Nagy Árpád, Nagy Samu, Mózes Károly kolozsvári gyógyszerészeket és a felhívást közzétevő Varga László Gyulát. A gyógyszerész kollégák adományaikkal támogatták ezt az akciót (9), az alapítvány kamataiból szegény sorsú gyógyszerészhallgatókat jutalmaztak.

Végső nyughelyén, a Házsongárdi temető unitárius részében ma is felkelti a figyelmet csonka oszlopban végződő sírköve (1).

Az ő testvére volt dr. Nyiredy Jenő gyógyszerész, aki szintén Nagyajtán született 1865. február 17-én. Az Unitárius Főgimnáziumban érettségizett 1883-ban Kolozsváron, egyetemi tanulmányait is itt végezte, a FJTE-en kapott gyógyszerész oklevelet 1887-ben, majd doktori fokozatot 1888-ban (5). 1891-ben már Magyaróváron, 1897-ben Keszthelyen, 1899-ben Debrecenben, 1901-ben ismét Magyaróváron, 1907-ben Kassán találjuk, ahol tanárként dolgozik, később Budapesten a Közgazdasági Egyetem előadója lett. A gazdasági felsőoktatásban végzett munkájának elismeréseként 1918-ban tanácsosi, 1922-ben gazdasági akadémiai igazgatói címmel tüntették ki. 1925-ben nyugalomba vonult, és 1932. november 19-én hunyt el Budapesten (12).

A család leszármazottja dr. Nyiredy Szabolcs gyógyszerész (sz. 1950), a budakalászi Gyógynövénykutató Intézet igazgatója, a Magyar Gyógyszerészeti Társaság főtitkára és jelenleg a Gyógyszerészet c. folyóirat főszerkesztője.

Irodalomjegyzék

1. Gaal Gy.: Tört kövön és porladó kereszten. Studium Könyvkiadó, Kolozsvár 1997. 94. o.

2. Gaal Gy.: Egyetem a Farkas utcában. A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem előzményei, korszakai és vonzatai. Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság kiadása, Kolozsvár 2001. 143–144. o. (A kolozsvári egyetem unitárius tanárai c. fejezet).

3. Gál K.: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568–1900). II. kötet. Minerva Irodalmi és Nyomdai Műintézet RT., Kolozsvár 1935. 503. o.

4. Szinnyei J.: Magyar írók élete és munkái. IX. kötet. Hornyánszky V. Könyvkereskedése, Budapest 1903. 1174. o.

5. *** A kolozsvári m. kir. FJTE Almanachja az 1886/87–1912/13. tanévekre. Az Egyetem kiadása, Kolozsvár 1886―1912.

6. *** Magyar Életrajzi Lexikon. II. kötet (Főszerk. Kenyeres Ágnes). Akadémiai Kiadó, Budapest 1982. 397. o .

7. *** Gyógyszerészi Hetilap 50, (1911) és 53, 321 (1914).

8. *** Gyógyszerész Közlöny 28, 8, 119 (1912); 30, 24, 381 (1914); 30, 25, 400 (1914); 30, 30, 477 (1914).

9. *** Revista Farmaciei–Gyógyszerészi Folyóirat 4, 197, 262 (1926).

10. *** Dr. Nyiredy Géza (1861–1914). Gyógyszerészet 25, 216–218 (1981).

11. *** Bibliographia Hungariae – Magyar Könyvészet 1901―1910 (szerk. Petrik G.). II. kötet. Magyar Könyvkereskedők Egyesülete, Budapest 1917. Hasonmás kiadás 1969.

12. Zalai K.: A magyar gyógyszerészet nagyjai 1612–1945 (Szerk. Szarvasházi Judit). Galenus Kiadó, Budapest 2001. 53. o.






Download 7.26 Mb.
leave a comment
Page85/103
Date conversion14.04.2012
Size7.26 Mb.
TypeДокументы, Educational materials
Add document to your blog or website

страницы: 1   ...   81   82   83   84   85   86   87   88   ...   103
плохо
  1
не очень плохо
  1
Your rate:
Place this button on your site:
docs.exdat.com

The database is protected by copyright ©exdat 2000-2017
При копировании материала укажите ссылку
send message
Documents

upload
Documents

Рейтинг@Mail.ru
наверх