1. Az erdélyi gyógyszertári hálózat kialakulása icon

1. Az erdélyi gyógyszertári hálózat kialakulása


1 чел. помогло.
Similar



Загрузка...
страницы: 1   ...   63   64   65   66   67   68   69   70   ...   103
return to the beginning
скачать
^

Izmael Márton
(1886–1960)


Marosvásárhelyen született 1886. november 13-án id. Izmael Márton kereskedő fiaként. Gyógyszerészi tanulmányait a kolozsvári FJTE-en végezte, itt 1911. szeptember 27-én kapott gyógyszerész oklevelet (3). Egy évig Egerben dolgozott, majd 1913-ban hazatér, és Gyergyószentmiklóson az Eránosz Bogdán tulajdonában levő gyógyszertárat veszi bérbe (2). Közben házasságot kötött Haragay Adriennel (sz. 1893, Dés), aki régi erdélyi földbirtokos családból származott (1). Ebből a házasságból születik 1914. július 10-én leányuk, aki folytatja apja hivatását és később gyógyszerész lesz.

1920-ban Dédán megveszi az 1895-ben alapított Reménység nevű gyógyszertárat, a román hatóságoktól 1926. január 29-én kapott engedélyt a szabad joggyakorlásra (libera practica). Ennek a gyógyszertárnak a tulajdonosa marad 1930-ig, amikor is apja halála után családjával Marosvásárhelyre költözik. A dédai gyógyszertárát Antal Sabin gyógyszerésznek adja el (4), ő pedig Neagoş Sabintól (sz. 1888. szeptember 7. Déda, oklevél: 1912, Kolozsvár) az 1921-ben megnyitott marosvásárhelyi Fehér Kereszt gyógyszertárat veszi meg, ami az akkori Kossuth utca 55. szám alatt volt. A román egészségügyi minisztérium 58 453/1930. szám alatt ismerte el személyjogú gyógyszertárát Marosvásárhelyen (5), amelyet 1949 áprilisáig, az államosításig vezetett.

Leánya, Izmael Adrienn miután befejezte gyógyszerészi tanulmányait a bukaresti Gyógyszerészeti Karon és 1938. szeptember 10-én oklevelet kapott, hazajött, és apja gyógyszertárában dolgozott, majd 1940 után férjével, dr. Ajtay Mihály gyógyszerésszel együtt saját, szintén marosvásárhelyi gyógyszertárukban az államosításig. Egyik leányuk is gyógyszerész lett, így az Izmael családban három generáción keresztül folytatták ezt a szép és nemes hivatást.

Izmael Márton gyógyszerész Marosvásárhely megbecsült polgára volt. A városi képviselőtestület tagjaként is tevékenykedett. Az erdélyi gyógyszerészek szakmai érdekvédelmi egyesületének, a Gyógyszerész Kollégium Maros megyei vezetőségének a tagja volt (4). 1940 és 1944 között a Magyarországi Gyógyszerész Egyesület székelyföldi kerületének a pénztárosi teendőit látta el, felesége pedig szociális munkát végzett (1).

Marosvásárhelyi gyógyszertárában alkalmazottként dolgoztak rövidebb-hosszabb ideig Osváth Elemér Zoltán (1939–1941), Zakariás László (1945–1946), Márkus Ödön (1946–1947) gyógyszerészek (5). Az államosítás után a vezetését Vajna Imre (sz. 1924. április 15. Torja, oklevél: 1946, Szeged) gyógyszerész vette át, majd Elekes Imre, aki nyugdíjazásáig volt az akkor 2. számot viselő gyógyszertár főnöke.

A gyógyszertár államosítása után Izmael Márton gyógyszerészi tevékenységet már nem folytatott. Hetvennégy éves korában, 1960-ban hunyt el Marosvásárhelyen. Sírja a katolikus temetőben van (6).

Irodalomjegyzék

1. Ember G.: Erdélyi városok. In: Városi és vármegyei szociográfiák. XIV. kötet. Kiadja a Vármegyei szociográfiák Kiadóhivatala, Globus Nyomdai Műintézet, Budapest 1941. VI. rész: Személyi adattár. 229. o.

2. L. Színi Karola, Puskás Ida: A gyergyószentmiklósi Arany Sas gyógyszertár. Orvostudományi Értesítő. Az EME kiadása, 70. kötet, 264–269 (1997).

3. *** A kolozsvári m. kir. FJTE Almanachja és Tanrendje az 1911/12-es tanévre. Kiadja az Egyetem, Kolozsvár 1912.

4. *** Buletinul Farmaciştilor 8, 15, 282 és 8, 20, 397 (1930).

5. *** Románia Országos Levéltára. Maros Megyei Igazgatóság. Alap 7, leltár 43: Colegiul farmaceutic jud. Mureş (1933–1948).

6. *** Dr. Kincses-Ajtay Mária gyógyszerész, egyetemi tanár közlése.


^

Jellakovits Boromeus Károly
(1823–1876)


Nem erdélyi származású, de tizenkét éven át Nagyváradon az irgalmasok rendjéhez tartozó Gránátalma gyógyszertár vezetője volt (6).

Zágrábban született 1823. április 23-án. Szülei szegény sorsúak voltak és nehezen tudták taníttatni. Iskoláit szülővárosában végezte, már zsenge ifjú korában kiváló érdeklődést mutatott a tudományok különböző ágai iránt. Huszonegy évesen Bécsbe megy, ahol 1844 október 10-én belép az irgalmasok rendjébe. Az akkori rendfőnök korán észrevette a nagyfokú szellemi érdeklődését, és módot adott arra, hogy képességeit érvényesíthesse, továbbtanulhasson. Egerbe küldik, ahol az ottani rendi gyógyszertárban gyakornok 1848-tól, majd tízévi szorgalmas tanulás után 1858-ban megkapja a gyógyszerészmesteri oklevelet a bécsi egyetemen (5). Ekkor helyezik Nagyváradra, ahol az irgalmas rend kötelékébe tartozó, 1760-ban Gyöngyössy György kanonok által alapított kórház Gránátalma elnevezésű gyógyszertára vezetését bízzák reá (2). Ezt a feladatát tizenkét évig, 1870-ig lelkiismeretesen, hozzáértéssel végezte. A Debrecen–Biharmegyi Gyógyszerész Testület tagja volt, s így az évkönyvekben előfordul a neve. Például az 1867. évi közgyűlés határozata felszólítja Jellakovits Károlyt, hogy egy gyakornokot, akit bejelentés nélkül tartott és kellő iskolai bizonylatok nélkül vett fel, haladéktalanul bocsásson el, mert nem tudnak igazolást adni annak gyakornoki éveiről (1).

A Testület által kiadott monográfia közli életrajzi adatait is (4), innen tudhatjuk meg, hogy érdemei elismerése jeléül házfőnöknek (priornak) nevezik ki, azonban a nagy felelősség, a keserű tapasztalatok, a súlyos megpróbáltatások megtörték erejét, betegség vett rajta erőt és 1876. augusztus 15-én elhunyt. Egykori rendtársa, König Levin Ignác búcsúztatta, és 1877. május 14-én ő mondott emlékbeszédet felette (3). Szintén gyógyszerész volt, oklevelét Bécsben kapta meg 1865-ben, és már 1873-tól a nagyváradi gyógyszertár gondnoka lett.

Irodalomjegyzék

1. Baradlai J., Bársony E.: A magyarországi gyógyszerészet története. II. kötet. A Magyarországi Gyógyszerész-Egyesület kiadása, Budapest 1930. 95, 337. o.

2. Czagány I.: Magyarország barokk patikái. Comm. Hist. Artis Med. Suppl. 9–10, Historia Pharmaceutica 91–101 (1977).

3. König L. I.: Emlékbeszéd Jellakovits Károly nagyváradi irgalmasrendi főgyógyszerészről. Gyógyszerészi Hetilap 16, 410–411 (1877).

4. Róthschnek V. E. (szerk.): A Debrecen–Biharmegyei Gyógyszerész Testület és az Általános Magyarországi Gyógyszerész Egylet III. kerület, IV. járás gyógyszertárai, testülete és egyletének története. Kiadja a Debrecen–Biharmegyei Gyógyszerész Testület, Debrecen 1882. 180–181. o.

5. Szmodits L.: Neves magyar gyógyszerészek. I. kötet (kézirat, a szerző tulajdona), Budapest 2001. 13. o.

6. Zboray B.: Irgalmasrendi gyógyszertárak Magyarországon. Gyógyszerészet 35, 10, 541–543 (1991. október).


^

A nagyenyedi Jeney család gyógyszerészei


A nagyenyedi Jeney családban több gyógyszerész volt generációkon keresztül. A családfát Nagy Iván (4) és Pálmay József (5) alapján állítottuk össze. A Jeney testvérek közt említik Jeney Károly (1828–1903) és Jeney Albert (1833–1877) gyógyszerészeket is. A szakirodalomból ismert, hogy mindketten Marosvásárhelyen voltak gyógyszerészek. A Jeney család többi nevesebb tagjaira vonatkozó adatokat Gulyás (3), Szinnyei (6) munkáiból és a Magyar Életrajzi Lexikonból vettük (9).

^ Jeney Károly részt vett az 1848–1849-es szabadságharcban mint honvédszázados, majd Bécsben tanult, ott szerezte meg gyógyszerész oklevelét 1856-ban. 1872 és 1886 között bérelte a Magyar Korona gyógyszertárat, majd megvette, és 1890-ig volt a tulajdonosa. 1903. november 7-én hunyt el Pókakeresztúron. Testvére, Jeney Albert gyógyszerész oklevelét szintén Bécsben kapta meg 1856-ban. Marosvásárhelyen 1865 és 1877 között a Görög József tulajdonában levő Arany Szarvas gyógyszertár bérlője volt. Fiatalon, 1877(78)-ban hunyt el (12). Ők alkotják az első gyógyszerész generációt. Testvérük, József (1821–1880) Maros-Torda vármegye marosvásárhelyi kerületének országgyűlési képviselője volt három cikluson keresztül. Margit nevű leánya Huszár Gyula (1859–1925) gyógyszerészhez ment férjhez, aki oklevelét Kolozsváron a FJTE-en 1883-ban kapta meg. Makfalván a Megváltó nevű gyógyszertár volt tulajdonukban, majd Szovátán fiókgyógyszertárat működtettek (11). 1896. május 23-án született leányuk, Huszár Ilona is gyógyszerész lett, ő a második generációs gyógyszerész. 1919-ben lett a FJTE hallgatója, majd 1922-ben az oklevelet is megkapta még Kolozsváron. Férjével, Szilágyi László gyógyszerésszel Máramarosszigeten telepedtek le. 1925-ben megveszi a Szerecsen (későbbi neve Megváltó) gyógyszertárat és annak vezetője lesz (2), majd apja halála után, 1927-ben eladja, hazajön, és Szovátán átveszi a családi gyógyszertár vezetését, amit addig özvegy édesanyja kezelővel, Lehmann Viktor gyógyszerésszel működtetett. Az 1939. június 25-én kelt, 40443. sz. okirat igazolja tulajdonjogát (10).

A Jeney családnak van egy radnóti ága, amely szintén a „nagyenyedi” nemesi előnevet használta; ebben is több gyógyszerész volt. ^ Jeney Jenő (1850–1920) 1875 körül Marosvásárhelyen volt gyakornok, majd Radnóton a Korona gyógyszertár tulajdonosa. Halála után özvegye még egy ideig tovább működteti a gyógyszertárat Sebők Emil kezelővel (11), majd eladja. Gyermekei mind Radnóton születtek. Fiai közül Jenő (1890–1971) Leningrádban élt a második világháború után, film-díszlettervezőként (9). A másik fiú, Endre (1891–1970) orvosprofesszor lett Debrecenben (1,9). Adél (sz.1893) nevű leányuk pedig gyógyszerészetet tanult a Szegedre áttelepült FJTE-en, és1922-ben kapott ott oklevelet (8).

Nagyenyedi dr. Jeney István (1880–1958) Kolozsváron végezte egyetemi tanulmányait, itt szerzett gyógyszerészi (1905) és gyógyszerészdoktori (1918) oklevelet is (7). Dolgozott Dicsőszentmártonban 1909 és 1912 között, majd 1912 és 1916 között Marosvásárhelyen előbb béreli a Szentlélek gyógyszertárat, 1918-ban pedig megnyitja Őrangyal néven a sajátját, ezt azonban 1923-ban elcserélte Debitzky Mihály baróti patikájával, és Baróton telepszik le. Később, 1935-ben a Szatmár megyei Fernezely helységben új gyógyszertárat állít fel, majd 1937-ben Erdőszádán átveszi az ottani Oroszlán gyógyszertár vezetését. 1942-ben még ő a tulajdonos (11), de ezután egy ideig szünetel a gyógyszertár működése, és róla sincs további adatunk.


Irodalomjegyzék


1. Bot Gy.: A Debreceni Orvostudományi Egyetem története és professzorainak életrajza 1918―1988. Debrecen 1990. 167–169. o.

2. Csirák Cs.: Otthonom Szatmár megye. Szatmári füzetek 6. Egészségügy-történeti dolgozatok. Szent-Györgyi Albert Társaság kiadása, Szatmárnémeti 1997.

3. Gulyás P.: Magyar írók élete és munkái. XV. kötet. Argumentum Kiadó, Budapest 1993. 731. o.

4. Nagy Iván: Magyarország családjai czimerekkel és nemzedékrendi táblákkal. V. kötet: H–J. Kiadja Ráth Mór, Pest 1862. 333. o.

5. Pálmay J.: Maros-Torda vármegye nemes családjai. Adi Árpád Könyvnyomdája, Marosvásárhely, 1904. 63. o.

6. Szinnyei J.: Magyar írók élete és munkái. V. kötet. Hornyánszky V. Akadémiai Könyvkereskedése és könyvkiadó hivatala, Budapest 1897.

7. *** A kolozsvári m. kir. FJTE Almanachjai az 1872/73-tanévtől az 1918/19-es tanévig. Az Egyetem kiadása, Kolozsvár.

8. *** Gyógyszerészgyakornoki vizsganapló. Szegedi Gyógyszerésztudományi Kar Dékáni hivatalának irattára.

9. *** Magyar Életrajzi Lexikon. III. kiegészítő kötet (Főszerk. Kenyeres Ágnes). Akadémiai Kiadó, Budapest 1981. 345. o.

10. *** Románia Országos Levéltára. Maros Megyei Igazgatóság. Alap 7, leltár 43. Colegiul farmaceutic jud. Mureş (1933―1948).

11. *** Gyógyszerészek zsebnaptárai, évkönyvek, almanachok 1921–1942 között.

12. *** dr. Jeney József (Marosvásárhely) személyes közlései.
^

A nagyenyedi Jeney család gyógyszerészeinek rokonsági kapcsolatai







Download 7.26 Mb.
leave a comment
Page67/103
Date conversion14.04.2012
Size7.26 Mb.
TypeДокументы, Educational materials
Add document to your blog or website

страницы: 1   ...   63   64   65   66   67   68   69   70   ...   103
плохо
  1
не очень плохо
  1
Your rate:
Place this button on your site:
docs.exdat.com

The database is protected by copyright ©exdat 2000-2017
При копировании материала укажите ссылку
send message
Documents

upload
Documents

Рейтинг@Mail.ru
наверх