1. Az erdélyi gyógyszertári hálózat kialakulása icon

1. Az erdélyi gyógyszertári hálózat kialakulása


1 чел. помогло.
Similar



Загрузка...
страницы: 1   ...   58   59   60   61   62   63   64   65   ...   103
return to the beginning
скачать
^

farkaslaki Hints Vilma
(1881–1968)


Nyárádszeredában született 1881. április 6-án. Apja farkaslaki Hints Gergely (1), aki az első gyógyszerész ebben a neves és nemes családban (sz. 1841). Miután 1870-ben gyógyszerész oklevelet kapott a pesti egyetemen, 1876-ban megalapította Nyárádszeredában az első gyógyszertárat Remény néven. Anyja, nagyajtai Nyiredy Ilona szintén nemesi családból származik. A három leánytestvér, Margit (sz.1879), Vilma (sz.1881) és Róza (sz.1887) közül csak Vilma folytatta apja hivatását.

Hints Vilma Brassóban a német tannyelvű evangélikus polgári leányiskolában végzett két osztályt, innen Kolozsvárra ment, és ott fejezte be a hátralévő osztályokat, majd ugyancsak Kolozsváron a Tanítónőképző Intézet növendéke lett, ahol még két évet tanult. Közben apja elhunyt (1891?), és özvegy édesanyja, mint a gyógyszertár tulajdonjogának örököse, előbb Püspöki Zsigmond, majd nagyajtai Huszár Gyula gyógyszerészre bízza annak vezetését. Ekkor Hints Vilma, rokona, a neves kolozsvári tanár, Nyiredy Géza biztatására, de főleg hajlamánál fogva elhatározta, hogy a gyógyszerészi pályára lép. A kolozsvári Unitárius Főgimnáziumban különbözeti vizsgát tett, majd Halász Jakab ottani gyógyszertárában gyakornokoskodott, szorgalmas igyekezettel és hivatástudattal készült választott szakmája elsajátítására. Ekkor még országos viszonylatban is ritkaság volt, hogy nők a gyógyszerészi pályára lépjenek, hiszen a hatóságok nem engedélyezték, sőt ellenezték. A Gyógyszerészi Hetilap 1901-ben örömmel üdvözli a „gyakornok kisasszonyokat” és bemutatja röviden életrajzukat, fényképüket, így a Hints Vilmáét is (4).

A gyakornoki idő eltelte és a sikeres gyakornoki vizsga letétele után az 1903/04-es tanévben beiratkozott a kolozsvári FJTE-re. Ezen az évfolyamon ő volt az egyedüli nőhallgató. Gyógyszerész oklevelet (száma 639/ l904/1905) 1905-ben kapott (3), a FJTE-en ő a második okleveles gyógyszerésznő. Megjegyezzük, hogy az első, Thinagel Szerafin 1903-ban kapott itt oklevelet, de ő nem volt erdélyi és visszament Észak-Magyarországra. Így tehát Hints Vilma az első erdélyi származású gyógyszerésznő, aki itt is maradt élete végéig.
^

A farkaslaki Hints család gyógyszerészeinek rokonsági kapcsolatai




1905-től mint alkalmazott gyógyszerész dolgozik a nyárádszeredai családi gyógyszertárban, majd 1915-től a vezetője lesz (5). Az 1919-es hatalomváltozást követően, az akkori román egészségügyi törvények értelmében szabad joggyakorlásért (libera practica) folyamodik, amelyet hivatalosan 1926. április 19-én meg is kapott (száma 26 616/1926). Ettől kezdve az új törvények szerint is önállóan és egyedül vezetheti gyógyszertárát. Pár évvel ezután, 1930. január 13-án meghal özvegy édesanyja, egyedül marad. 1938-ig az ő gyógyszertáruk volt az egyetlen Nyárádszeredában. Lelkiismeretesen, nagy odaadással dolgozik 1952-ig, az államosításkor nyugalomba vonul. Családot nem alapított, egész életét a szakmának, hivatásának szentelte. 1968-ban hunyt el Nyárádszeredában, végső nyughelye az ottani temető családi sírjában van, a síremléken csak annyi olvasható, hogy HINTS CSALÁD. Leánytestvéreinek családjai is elkerültek Nyárádszeredából, így csak ez a sír örökíti meg emléküket (2).

Irodalomjegyzék

1. Pálmay J. (szerk.): Maros-Torda vármegye nemes családjai. Adi Árpád könyvnyomdája, Marosvásárhely 1904. 58.o.

2. Székely Magda nyárádszeredai ny. irodalom szakos tanárnő közlése.

3. *** A kolozsvári m. kir. FJTE Almanachja és Tanrendje az 1905/1906. tanévre. Az Egyetem kiadása, Kolozsvár.

4. *** Egy marék virág – gyakornok kisasszonyok. Gyógyszerészi Hetilap 40, 11 (1901).

5. *** Románia Országos Levéltára, Maros Megyei Igazgatóság. Alap 7, leltár 43: Colegiul farmaceutic jud. Mureş (1933–1948).
^

A Hintz család gyógyszerészei


A Hintz családból három generáción keresztül kerültek ki gyógyszerészek, akik 1752-től kezdődően Kolozsváron a legrégibb, 1573 óta működő gyógyszertárnak voltak a tulajdonosai (3). Nevük összeforrt a kolozsvári egyetem történetével is, a város közismert, megbecsült polgárai voltak. Egykori gyógyszertáruk ma a gyógyszerésztörténeti múzeumnak ad helyet.

A Hintz gyógyszerészdinasztia tagjai a következők:

^ Id. dr.Hintz György József (1840–1890)

Ifjú dr. Hintz György Károly (1874–1956)

Ifjabb Hintz György (1912–1989)

Hintz Gábor (1918–1992 ?)

Ifjú dr. Hintz György József (1939–1992)

Id. Hintz György József Kolozsváron született 1840. szeptember 4-én. Apja, Georg Hintz (Segesvár, 1808. január 30. – Kolozsvár, 1876. április 6.) evangélikus lelkész volt Kolozsváron 1833-tól, anyja, Mauksch Augusta Mathilda (Kolozsvár, 1815. április 13. – Kolozsvár, 1850. december 26.) Mauksch János Márton gyógyszerésznek volt a leánya. Szinnyei (5) szerint anyja Engel Polixénia, aki szintén a Mauksch család leszármazottja. A gyógyszertár törzsreál jogú, örökség útján jutott a Hintz család tulajdonába (3). A lelkész és felesége a gyógyszertár kezelésére gyógyszerészt fogadott fel, míg gyermekeik (öt leány és egy fiú) közül György fiuk kitanulva a gyógyszerészetet 1863-ban átvehette saját kezelésébe (9,10). A gyógyszertár gondnokai ebben az időszakban Antalffy, Antalóczy és Jakabfy gyógyszerészmesterek voltak (4).

Hintz György a kolozsvári Unitárius Főgimnáziumban érettségizett, a gyógyszerészgyakornoki éveit Nagyszebenben töltötte a neves id. Müller Károly gyógyszerésznél, aki a város legrégibb gyógyszertárának, a Fekete Sashoz címzettnek a tulajdonosa volt. A gyakornoki évek után rövid ideig segédként dolgozik Miskolcon, majd Bécsbe ment, beiratkozott az egyetemre, és 1862-ben gyógyszerész oklevelet kapott. Ezután még egy évig ott maradt, hogy a doktori fokozatot is megkapja. 1863. július 21-én az akkori törvényeknek megfelelően a „doctor chemiae” (vegytudor) címet nyerte el, miután a szükséges tanulmányokat elvégezte és szigorlatait letette (7). Az Erdélyből származó gyógyszerészek közül ő az első, aki a doktori fokozatot megszerezte.

1863. november 2-án átveszi a gyógyszertára vezetését. 1866-ban megnősül, felesége Groisz Emma (Kolozsvár, 1846. április 10. ― Kolozsvár, 1929. március 18.). Ebből a házasságból három fiú: György Károly (1874–1956), Béla (1877–1878) és Géza (1883–1908), valamint egy leány, Emma (1883–1891) született (9,10).

1872-ben, a FJTE beindulásakor, felkérik, hogy az Orvosi Karon legyen a gyógyszerészet előadója. 1883-ban magántanárrá habilitálták (12); így ő volt az első erdélyi gyógyszerész, akit a kolozsvári Orvosi Kar magántanárrá fogadott. (Magyarországi viszonylatban a második, Felletár Emil után.) Az 1883/84-es tanévben az általa elsőként bevezetett „gyógyszerészi műtan” előadásait és a „vénykészítési” gyakorlatait 23 gyógyszerész- és 106 orvostanhallgatónak tartotta a Bókay Árpád vezetése alatt álló Gyógyszertani Intézet „receptúrai dolgozdájában”. 1888-tól bekapcsolódik a gyógyszerészgyakornoki tanfolyam tevékenységébe előadóként és vizsgáztatóként. Az 1884/85-ös tanévben írja meg 261 oldalas jegyzetét, ami hatéves tanári előadásainak anyagát öleli fel. Sajnos ez csak kéziratban maradt meg, bár úttörő jellege miatt is nagy jelentőségű. Az egyetemen 1890-ig, haláláig tanított (5), amikor is megszakad a gyógyszerészi műtan és vénykészítéstan” oktatása, majd csak három év múlva folytatja Issekutz Hugó.

Az oktatói munka mellett tudományos jellegű dolgozatait, a gyógyszerészképzéshez és a mindennapi gyógyszertári gyakorlathoz kapcsolódó megfigyeléseit, valamint a szakmai élet problémáihoz kötődő észrevételeit a Gyógyszerészi Hetilapban, a Gyógyszerészi Közlönyben és a Kolozsváron megjelenő Vegytani Lapokban közölte; összesen 49 közleménye jelent meg (2,5).

Az egyesületi életbe már a kezdetektől bekapcsolódott, tagja volt a Magyar Gyógyszerész Egyesületnek, az Orvos–Természettudományi Társulatnak (amit Hőgyes Endre alapított Kolozsváron) és az Erdélyi Múzeum-Egyesületnek is. A bécsi Gyógyszerésztudományi Társaság is a tagjai közé választotta. Ezek keretében értékes hozzászólásaival, előadásaival hozzájárult az egyesületi munka fellendüléséhez. A Magyarországi Gyógyszerész Egyesület 1874. május 6-án tartott közgyűlésének határozata értelmében a VI. kerületben (Erdély) az l., a kolozsvári járás elnökének választották meg, majd az 1881. évi közgyűlésen módosító javaslatára megváltoztatták az egyesület nevét is, a kerületeket eltörölték és csak járások maradtak, melyek közvetlenül a központi választmány alá voltak rendelve. Így jött létre a 21. járás, ami Kolozs, Torda-Aranyos, Alsó-Fehér és Hunyad megye gyógyszerészeit tömörítette, és elnökük újból Hintz György lett. Már 1884-ben javasolta a Gyógyszerészi Kamara megalakítását (1).

A város közéleti és társadalmi életében is részt vett. Kolozsvár város törvényhatósági, valamint közigazgatási és közegészségügyi bizottságának a tagja volt. A helybeli zenekonzervatóriumban – amit anyai nagyapja alapított még 1819-ben „Muzsikai szorgalom társaság” néven – az alelnöki tisztséget töltötte be 1871–l883 között, majd ezután elnöknek választják meg. Az Erdélyi Gazdasági Egylet főpénztárnoka, az evangélikus egyház főgondnoka is volt.

1889 óta gyengélkedett, 1890. január 28-án ágynak dőlt és február 20-án elhunyt, fiatalon, alig ötvenéves korában. Temetése nagy részvét mellett volt február 22-én. Sírja a Házsongárdi temetőben van (16), a Mauksch kripta mellett. Halála után gyógyszertára az azonos nevű fiára szállt, de amíg ő gyógyszerész oklevelet kapott, a család Palóczy Lajos gyógyszerésznek (sz. 1849, oklevél 1872, Budapest) bérbe adta nyolc évre. Id. Hintz György özvegye 1929. március 18-án, nyolcvanhárom éves korában hunyt el Kolozsváron.

A Magyarországi Gyógyszerész Egyesület 1890. május 19-i közgyűlésén kolozsvári kartársa, Széky Miklós megemlékező beszédet tartott (10), melyben így szólt róla: „Ember volt, meghalt, de szelleme él és világítani fog még sokáig abban a sötétségben, amit maga után hagyott.” A Budapesten megjelenő szaklapok mindegyike megrendüléssel közölte a gyászhírt, és méltatta oktatói és tudományos tevékenységét, illetve az Egyesületben kifejtett munkáját (9,10).

A Magyar Gyógyszerészeti Társaság 1982-ben Hintz György Emlékérmet alapított (15). Ez a Gyógyszertechnológiai Szakosztály jutalomérme, amellyel olyan gyógyszerészeket tüntetnek ki, akik ezen a tudományterületen munkásságukkal kimagasló eredményeket értek el. 1985-ben id. dr. Hintz György unokája, az ifjabb dr. Hintz György mint családtag is megkapta ezt a kitüntetést.

^ Ifj. Hintz György Károly 1874. szeptember 6-án született Kolozsváron (8). Érettségi vizsgáját szülővárosában tette le 1892-ben (18). Gyakornokként apja gyógyszertárában dolgozott, egyetemi tanulmányait is szülővárosában végezte, 1896-ban kapott a FJTE-en gyógyszerész oklevelet, majd ugyanitt 1897-ben a doktori fokozatot is megszerezte A Nerium oleander levelének szöveti szerkezetéről és alkatrészeiről írt értekezésével. Egy évig még az Állam- és Jogtudományi Karon is tanult (8).

1898. május 1-jén veszi át a családi gyógyszertár vezetését, amely ekkor már Szent György nevét viseli. Megnősül, feleségül veszi dr. Boros Györgynek (1855–1941), a későbbi unitárius püspöknek Gabriella (1885. június 30.–1975. szeptember 9.) nevű leányát. Három gyermekük, egy leány Éva (1908–1986), később Nagy Gáborné és két fiuk: György (sz.1912) és Gábor (sz.1918) született (16).

Apjához hasonlóan a gyógyszertári munka mellett az egyesületi életben is tevékenyen részt vállalt. Több szakmai egyesület vezetőségébe választják be. 1900-tól a Kolozs megyei Gyógyszerész Testület jegyzője, 1915-től a Magyarországi Gyógyszerész Egylet 21. járásának az igazgatója, majd 1942-ben az 1921. évi átszervezés után megújult Magyarországi Gyógyszerész Egyesület 23., kolozsi kerületének az elnöke lesz; ezt a tisztséget az 1944-es hatalomváltozásig megtartja. Közben 1922 és 1930 között a Szindikális Kamarák Kolozs megyei fiókjának elnökévé, majd 1931-ben a Korpótlékos Nyugdíjpénztár igazgatósági tagjának is megválasztották (13). A város társadalmi és közéletében is részt vesz, Kolozsvár város törvényhatósági bizottságának tagja, és Páter Béla halála után az evangélikus egyház főgondnoka (11).

Gyógyszerészi tevékenységének négy évtizedes fordulóján, 1938-ban kollégái, barátai nevében Mózes Károly nagy szeretettel köszöntötte a Pharmacia hasábjain (11). 1956. május 5-én hunyt el Kolozsváron.

Mindkét fia gyógyszerész lett. Az idősebbik, ifjabb Hintz György 1912. december 14-én született Kolozsváron. Iskoláit és egyetemi tanulmányait is szülővárosában végezte, 1936-ban kapta meg gyógyszerész oklevelét, 1939-ben a szabad joggyakorlásra is engedélyt nyert. 1942-ben beiratkozik doktorátusra, azonban már nem tudta befejezni a háborús körülmények miatt. Ő volt a Hintz család utolsó gyógyszerésze, aki még az ősrégi családi patikában dolgozhatott. 1949-ben az államosítással megszüntették ezt a gyógyszertárat, itt kapott helyet a Gyógyszerésztörténeti Múzeum, ahol elhelyezést nyert az Orient Gyula által gyűjtött muzeális anyag is. Az államosítás után a helybeli gyógyszervállalatnál alkalmazzák, 1954-ben a főgyógyszerészi vizsgát is leteszi. 1973-ig, nyugdíjazásáig a város 6. számú gyógyszertárában dolgozik. Közben családot alapított, felesége Guráth Ilona. Házasságukból három gyermek született: György, Edit és Márta (19). Később kitelepedtek Németországba, és ott 1989. május 18-án Eltville helységben hunyt el, de hamvait a kolozsvári Házsongárdi temetőben, a családi sírban helyezték el.

Az ő fia Hintz György József, aki 1939. november 26-án született Kolozsváron. Iskoláit szülővárosában végezte. 1960-ban Marosvásárhelyen gyógyszerész-technikusi képesítést szerez, majd a kolozsvári OGYI Gyógyszerészeti Karán tanul tovább, ahol 1965-ben kap oklevelet. 1966-tól ugyanitt a Gyógyszerészi kémiai tanszék tanársegédje 1979-ig. Közben, 1977 februárjában megszerezte a doktori fokozatot is a tiazol-származékok vizsgálatával foglalkozó értekezésével (14). A helybeli Terápia gyógyszergyár kutatásaiba kapcsolódik be, több új daganatellenes hatóanyag előállítása fűződik nevéhez. 1979-től a kolozsvári vérközpont fővegyésze. 1980 szeptemberében családjával együtt Németországba települt át, ahol a gyógyszeriparban helyezkedett el, és mint kémiai analitikus dolgozott, de jelentősek a mikrobiológia terén elért eredményei is. 1981 februárjában tudományos tevékenysége elismeréséül megkapja a „dr. rer. nat.” címet, ezután a freiburgi egyetem Gyógyszerészi kémiai intézetében dolgozik közel 10 éven át. Korán fellépő súlyos betegségéből azonban nem tudott felgyógyulni. 1992. január 25-én halt meg szintén Eltville helységben, de nyughelye a családi sírboltban van. Felesége, Komlósy Éva (sz. 1943. február 2., Lugos) szintén gyógyszerész, oklevelet 1965-ben ő is Kolozsváron szerzett, majd a város és környékén levő gyógyszertárakban dolgozott. Gyermekeik még Kolozsváron születtek, Georg Gottlieb (1968) és Péter (1969); egyikük sem folytatta elődeik hívatását, az orvosi, illetve a fizikusi pályát választották

Dr. Hintz György Károly gyógyszerésznek a kisebbik fia, Hintz Gábor (1918. április 6.– 1992 ?) is gyógyszerész lett. Érettségi vizsgáját még a kolozsvári Unitárius Főgimnáziumban tette le 1936. október l-jén, egyetemi tanulmányait Bukarestben kezdte el, 1936 és 1940 között három tanévet itt végzett el, majd átment Szegedre, ahol az 1940/41-es tanévben gyógyszerész oklevelet kapott és approbációs vizsgát tett. Később családot alapított, felesége Nagy Emma. Házasságukból két gyermekük, Ildikó és Csaba született (19).

A Hintz és a Mauksch család rokonsági kapcsolatát a Mauksch családnál ismertetjük.



^

43. ábra. Ifj. Hintz György Károly gyógyszerésztudori értekezésének címlapja (1897)
és a családi gyógyszertár reklámlapja 1933-ból


Irodalomjegyzék

1. Baradlai J., Bársony E.: A magyarországi gyógyszerészet története. II. kötet. A Magyarországi Gyógyszerész -Egyesület kiadása, Budapest 1930. 370, 380, 383, 401, 603. o.

2. Matolcsy M.: Könyv- és irodalmi gyűjtemény magyarországi gyógyszerészeti munkákról 1578–1909. Stephaneum Nyomda RT, Budapest 1910.

3. Pataki J.: Városunk legrégibb gyógyszertára. Revista Medicală – Orvosi Szemle (Kolozsvár) 9, 6, 198–200 (1936. június 15.).

4. Sütő Nagy L.: Ibsen népe. Adatok az erdélyi gyógyszerészet történetéhez. Lepage Nyomdai Műintézet, Cluj – Kolozsvár 1924.

5. Szinnyei J.: Magyar írók élete és munkái. IV. kötet. Hornyánszky V. Könyvkiadó Hivatala, Budapest 1896. 888–890. o.

6. Tamás M.: A gyógyszerészet megjelenése és fejlődése Erdélyben 1512-től 1920-ig. A szerző kiadása, kézirat gyanánt (Doktori értekezés kivonata), Budapest 1990. 106–108. o.

7. Zalai K.: A Bécsi Egyetem magyar gyógyszerészdoktorai a XIX. században. Acta Pharm. Hung. 42, 235–240 (1972).

8. *** Magyar Életrajzi Lexikon 1978―1991 (Főszerk. Kenyeres Ágnes). Akadémiai Kiadó, Budapest 1994. 377. o.

9. *** Gyógyszerészi Közlöny 6, 8, 113 és 9, 140–141 (1890).

10. *** Gyógyszerészi Hetilap 29, 10, 155 és 24, 391 (1890).

11. *** Pharmacia 16, 9–10, 76 (1938. május) és 17, 1–2, 6 (1939).

12. *** A kolozsvári m. kir. FJTE Almanachja és Tanrendje az 1872/73–1918/1919. tanévekre. Az Egyetem kiadása, Kolozsvár.

13. *** Buletinul Farmaciştilor 9, 19–20, 305 (1931).

14. *** Institutul de Medicină şi Farmacie din Cluj–Napoca 1970–1979. Ed. IMF, Cluj 1980. 299. o.

15. *** A Magyar Gyógyszerészet Pantheonja (szerk. Hegedűs L., Zboray B., Szmodits L.). Kézirat, Ernyey József Gyógyszerésztörténeti Múzeum és Könyvtár, Budapest.

16. *** Dr. Gaal György kolozsvári egyetemi előadótanár közlése a Hintz család születési és elhalálozási adatairól.

17. *** A magyar gyógyszerészet nagyjai (szerző Zalai Károly, szerkesztő Szarvasházi Judit). Galenus Gyógyszerészeti Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest 2001. 154–156. o.

18. *** Gyógyszerészi Szemle 6, 46 (1941. november 15.).

19. *** Boros György unitárius püspök naplója 1926–1941. Forráskiadvány. Az Erdélyi Unitárius Egyház Gyűjtőlevéltárának és Nagykönyvtárának kiadványa. 1. Kiadja az Unitárius Egyház, Kolozsvár 2001. 245. o.






Download 7.26 Mb.
leave a comment
Page62/103
Date conversion14.04.2012
Size7.26 Mb.
TypeДокументы, Educational materials
Add document to your blog or website

страницы: 1   ...   58   59   60   61   62   63   64   65   ...   103
плохо
  1
не очень плохо
  1
Your rate:
Place this button on your site:
docs.exdat.com

The database is protected by copyright ©exdat 2000-2017
При копировании материала укажите ссылку
send message
Documents

upload
Documents

Рейтинг@Mail.ru
наверх